Alekszi Zoltán megvalósította gyerekkori álmait, lenyűgöző teljesítménye bekerült a Guinness-világrekordok közé: saját két kezével, eredeti anyagból építette újra hazánk elfeledett, romos várait, mellé korhű palánkvárat, honfoglalás kori skanzent is alkotott.
A világ egyetlen, anyaghűen megépített vármakettparkja Dinnyésen található, a Velencei-tó partján és Alekszi Zoltán munkáját dicséri, aki rekonstrukciós elképzelések alapján készítette őket, egyfajta értékmentést hajtva végre – puszta kézzel, csodálatos környezetben.
A várak megyényi pontossággal a helyükön vannak
„A hétköznapi emberek életét éltem 35 éves koromig, majd
jött egy betegség, ami gyökerestől felforgatta az életemet. Ekkor kezdett jobban foglalkoztatni gyerekkori gondolatom,
ami az Egri csillagok elolvasása után jött. Gyerekként egy nagy várat képzeltem el magamnak, de felnőttfejjel átgondolva inkább kis várak építése mellett döntöttem” – meséli Zoli, aki az alkotó és a tulajdonos egyben.
Hogy mi adja a várak különlegességét, leszámítva, hogy fantasztikusan néznek ki?
„A várakat körülvevő sétány a történelmi Magyarország alakját formázza,
az erősségeket próbáltam úgy építeni, hogy megyényi pontossággal a helyükön legyenek. Egy kivétel van, Szent István székesfehérvári vára, amely középen található. A parkban elfeledett, romos magyar várak rekonstrukciós kísérletei láthatók, amiket anyaghűen építettem meg: a kicsinyített várak, akárcsak eredetijük, kőből, téglából, fából és földből készültek” – osztja meg a tulajdonos a részleteket.
Mint kiderül, a várak megszületéséhez régészeti, ásatási alaprajzok, felmérések a kiindulási pontok, majd Zoli megpróbál minden információt összegyűjteni az adott várral kapcsolatban, és vázlatot készít.
„A faszerkezetű várak 7-10 napig, a kővárak akár négy hónapig is készülnek”
– mondja.
Guinness világrekord a legtöbb várreplikáért
A páratlan teljesítmény bekerült a Guinness-világrekordok közé, nem is egyszer: az építőt 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is díjazták.
„Az oklevélen az áll, hogy a világon itt található a legtöbb várreplika. Egy teljesen új kategória született, melyet háromévi levelezés előzött meg a Guinness World Records csapatával” – tudjuk meg. A parkban tehát a ma már csak romokban létező
középkori magyar várak 46 darab kicsinyített eredetije
látható.
A szakma véleményével kapcsolatban Siklósi Gyula régészprofesszort idézi az alkotó: „Lefordítottad a régészek és tudósok nyelvét a hétköznapi emberek számára.” Ezt tanúsíthatjuk. Többet megértünk a középkor lényegéből az újraépített várakat csodálva, a folyamatos ahaélményeken át, mint ezer szakkönyvből. Azt is hozzátehetjük, hogy
sokunk gyermekkorának vágyai ébrednek fel, köszönnek itt vissza:
a képeskönyvekből integető történelem játékra csábító ábrándjai.
Árpád-kori skanzen: mintha már jártunk volna itt
A várpark mellett időutazásra csábító Árpád-kori skanzen is épült a birtokon: komplett falu kapott helyet fatemplommal, veremházakkal, állattartó résszel és gazdasági épületekkel, ugyancsak régészeti anyagokat használva, rekonstrukciós kísérletként. A végeredmény:
átélhető, autentikus hatású környezet, valamiféle romantikus valóságjelenéssel kombinálva, ami már belülről jön.
„Már jártunk itt” – ezt éreztük a skanzenben barangolva.
A falu mellett rekonstruált palánkvár és szekérvár is található, ami tovább erősíti az egyre kézzelfoghatóbb időutazás élményét. A magyar szekérvárakat a krónikák említik, ezért fogott bele annak az elkészítésébe is, derül ki.
A pápa személyesen vette át Alekszi Zoltán ajándékát
Mit találnak még a látogatók a több hektáros, varázslatos helyen? A parkban a Kárpát-medencei fazekasságot bemutató kiállítás is található, ez tizenegy fazekas tájegység jellegzetes alkotásait szemlélteti.
Végül, de nem utolsósorban a 300 méter hosszú Szentek Fala, rajta 614 szent szobrával. „A fal építéséről és annak szenteléséről
film készült Ferenc pápának, amit 2023 júniusában személyesen vett át a Vatikánban három szoborral együtt”
– mondja Alekszi Zoltán. Hozzáteszi: „A kereszténység úgy öleli körül a magyarságot, mint ezt a parkot a Szentek Fala.”
További, érdekes képek:
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
Eddig is minden jel erre utalt, az új tömegsír feltárásával nem igazán maradtak kérdések az 1526-os mohácsi csata helyszínével kapcsolatban, miközben a részletekről is egyre többet tudunk.
A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Nemzetközi mércével is egyedülálló történeti genetikai feltárást végzett egy kutatócsoport, az eredmények új dimenzióba emelik a komplett őstörténetet. Gyuris Balázs első szerzővel beszélgettünk.
Olyan régészeti környezet kimutatása szükséges, amely Altaj vidéki eredetű, a baszandajszki kultúra pedig magában hordozza az őshaza környezetéhez szükséges összetett feltételeket – tudjuk meg.
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
Villámlás, mennydörgés is előfordulhat, miközben több mint 10 Celsius-fokkal esik vissza a hőmérséklet.
